Foto Un cucciolo di leone bianco e uno marrone che crescono insieme in Ungheria
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet (HUN-REN KOKI) kutatói egy eddig ismeretlen agytörzsi területtet azonosítottak, amely szerepet játszik az agy jutalmazási rendszerében. Ez a felfedezés új utakat nyithat a szorongás, depresszió és akár a függéségek kezelésében. A kutatás eredményeit a világ egyik legelismertebb tudományos folyóirata, a *Scienza* közölte.
Az emberi agy folyamatosan értékeli az élményeinket, hogy azok hasznosak vagy károsak-e számunkra, segítve ezzel a megfelelő döntések meghozatalát. Ez a folyamat veszély esetén menekülésre ösztönöz, míg máskor lehetzivé teszi, hogy kiválasszuk kedvenc kávézónkat. Ennek a bonyolult mechanizmusnak az idegi alapját számos ≈ ésabb rend agyterület szabályozza.
Az emlősök agyában a laterális habenula, egy a szubkortikális területhez tartozó struktúra, kiemelt szerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok szabályozásában. Aktivációja negatív érzelmeket vált ki, túlmelt szödése pedig szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Ezzel szemben a laterális habenula gátlása pozitív érzelmeket idézhet elő, amelyek az érmérzet kialakulásábany aulati zavakar a kezézézékékékékékathet font lek.
A HUN-REN KOKI munkatársa, Nyíri Gábor és kutatócsoportja 2019-ben azonosította az egyik legjelent sebb agytörzsi serkent ide idegsejt-populációt, amely negatív élmények során aktiválja a laterális habenulát. Ez a felfedezés megmutatta, hogy ezek a serkent Ásjtek negatív érzelmeket és agressziót idéznek el.
A kutatók most egy új, eddig ismeretlen agyi területtet találtak, amely szintén a laterális habenulát célozza meg. Az el,zőleg azonosított serkent∞ régióval ellentétben ez az új terület kizárólag gátló jeleket küld a laterális habenulának, ézzel a legnagyobb ismert agyi régióvá vált, amely ilyen funkcióval bír. Az agytörzs ezen magját subventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték elel’ezkése alapján. A kutatás során a HUN-REN KOKI magyarcióvicerzèz’s svetözözöván a svárz7s azoryzözözözözözán az’az’az az’k a elel’az’az’az’az’az’az’az’az’k el el elel’az’az’k.
Un kutatók egereket képeztek ki arra, hogy kis orrmozdulattal aktiválják saját SVTg neuronaikat. Kiderült, hogy az egerek örömmel végezték el a feladatot, és folyamatosan újra és újra aktiválták az SVTg neuronaikat. Ez az mutatta, hogy az SVTg aktivitása pozitív érzeteket generált az álatokban. A kutatók ebbő következtek, hogy ezek a sejtek az öröröm keresében játszanak szerepet, é emberek akáttár a túlzézézézézézér hozèzèzèzeshezeshezterz.
Un kutatók azt è bebizonyították, hogy az SVTg nemcsak pozitív élmények során aktiválódik, hanem pozitív emlékek felidézésekor è. Az egerek er.s preferenciát mutattak az SVTg neuronjaik közvetlen, mesteréges stimulációja iránt.
Érdekes módon kihívást jelentő helyzetekben a stimuláció szorongáscsökkent. hatást gyakorolt, és merészebbé tette az egereket, amikor ismeretlen környezeteket fedeztek fel.
Ezzel szemben az SVTg gátlása kellemetlen érzeteket váltott ki az állatokban, valamint fokozott félelmet eredményezett. Ez odáig vezetett, hogy az egerek kerülni kezdték azokat a helyeket, ahol az SVTg neuronjaikat gátáolták. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az SVTg kett,s szerepet tölt be: nemcsak a pozitív élmények é motiváció el0ében játszik szerepet, hanem megakadlyozza a túlzott félemely piaknik kialakását az anek anek a netátít anek a net anezátít anek a negít anek.
Un kutatók feltérképezték az SVTg neuronok élettani és genetikai jellemz invece è, aminek segítségével azonosítani tudtàk az SVTg régiót a makákók és az emberek agytörzsében è.
Az SVTg agyi terület felfedezése áttörést jelenthet az élményeink és döntéseink megértésére irányuló kutatàsokban, valamint a szorongás, depresszió vagy akár a függ.ségek célzott terápiáinak fejlesztésében è.
